2013. szeptember 21., szombat

Izmajlovó és a többit elmossa a monszun

Sokkal el vagyok most maradva, ne haragudjatok. Bár elég valószínű, hogy így hetente egyre fog beállni a blogírás, mert egyébként eléggé el vagyok havazva az otthoni dolgokkal, meg a szakdogával főleg, szóval hétközben nyomom azt, és mellesleg nem is nagyon történik semmi, csak apróságok.
Nos akkor kezdem az apróságokkal, majd aztán mesélek az Izmajlovóról is. Namármost mint tudjátok, mindig kora reggel már kint vagyok a konyhában, és van az emeleten két tunéziai srác, akik egyszer hazajöttek hét körül részegen, észrevettek, beszélgettünk kicsit. Persze bepróbálkoztak, kérdezték, megyek-e velük inni meg bulizni, mondom h van vőlegényem, de barátkozni szívesen barátkozok. Ebben meg is egyeztünk, bejelöltek a fészbukon és megadták a wifijük kódját, így van a konyhában netem. Már amikor ébren vannak, mert tök furi, szerintem áramtalanítanak mikor lefekszenek, mert az egyik srác mindig reggel jr haza (ne kérdezzétek) és egy fél órán belül elmegy a net. De nem baj, legalább amíg van, addig jó és elég is. Ja meg kaptam tőlük egyik reggel pudingot is, mert adtam hozzá cukrot. :) Persze minden kommunikáció oroszul megy, mert angolul (hálistennek) nem tudok, franciául már nem, a németet nem értik, szóval....
Kezd beállni az élet is, a napirendem már nagyon jól megy, a hetirenden még van csiszolnivaló, és már arra is volt energiánk, hogy a gigantovizesüvegekből tartókákat csináljunk a fürdőbe, meg asztalikukákat, meg evőeszköztartókat meg asztali ceruzatartót. Szóval kezd otthonos lenni minden, bár a fal még mindig kórházivilágoszöld.
Ma rájöttem, hogy azért főzök csak és kizárólag darálthúst, mert az ültetett erdők és panellakások mellett a hús feldolgozását is megutáltatta velem ídösanyám azzal, hogy gyerekkoromban havonta egyszer jó hangosan (ez nem olyan átlagosan értendő jó hangos ám) kijelentette és fél óráig ecsetelte, hogy ő mennyire utálja a nyers hús állagát, szagát, látványát, és úgy általában. De én meg most jövök itt kint rá (ahol a darált hús nemám a legolcsóbb húsfajta, hanem van a porcogósa, amin persze rendesen van hús is, és eladják saslikhúsnak, na az a legolcsóbb :D), hogy én tökre imádom nyiszálni meg kitalálni hogy kockák, szeletek, vagy amorf darabok jönnek ki belőlük, és még a klopfolásra is kitaláltam valamit (hazai májaskonzerv, teljesen megfelelő rusztikus felületet ad a húsnak), és olyan de olyan finomakat főzök, mint még soha. Alig várom már, hogy hazamenjek, és ellássam a zuramat a sok kitalált fantáziafinomsággal.
Amúgy nem tudom, a piacon mennyire van (ha jól rémlik, nem nagyon volt, csak ilyen őrölt cuccok), de az asanban tuti nincs, és nagyon hiányzik a zöldfűszer. Van bazsalikom, petrezselyem és ennyi. Meg "fűszerkeverékek" krumplihoz, csirkéhez, grillhez, halhoz, stb., de azok is inkább csak ilyen delikátszerű valamik. Mondjuk a krumplihoz való egészen jó, magyaros ízvilágú, paprika tuti van benne, tán még egy picit csípős is.
Ma csináltam burgonyakrokettet, háthogyéneztmégeddigsoha! Tökre olcsó (liszt, két tojás meg a krumpli, csak olajat kell hozzá sokat használni, de azt félre lehet rakni), és olyan finom lett már első alkalommal is, hogy majdnem megettem egyszerre a három napi adagot. Amúgy a krumpli 10 rubel per kiló (70 forint), a hagyma szintén, csak azzal az a baj, hogy ahányszor voltam asanban, sosem volt, és könyékig kellett turkálni a hagymalevélben, hogy találj két darab rohadtat. Valahogy nagyon félreütemezték ezt, mert nem töltik után rendesen. Na amúgy ma fél órát vártam a hagymára, csak aztán meguntam és inkább megvettem a lilahagymát (az is 21 rubel, úúúúú (147ft), és akkor jöttem rá, hogy basszus milyen kiszolgáltatottak vagyunk a nagyvárosban. Persze, ez nem nagy gondolat, csak szar erre így rájönni hagymavárás közben. Na de folytatom az árakat: kenyér 6! rubel per 400 gr, persze a legolcsóbb, nem is olyan finom, de laktató (42forint), a tészta 12 rubel per fél kiló (84 forint), a tojás darabja 3,6 rubel (25 forint), akkor az olcsó almáról már meséltem a múltkor, és amin anya hátast fog dobni: a padlizsán 28 rubel per kiló (196 forint!!!!!4!444) és nem volt akciós!!! Rögtön vettem is egyet, ú de fincsit fogok belőle csinálni! Na ezek voltak az olcsóbbak, a tejtermékek pöppet drágábbak, mint nálunk (1 l  1,5%os tej 28 rubel - 196 forint, 1 nagy, fél kilós tejföl 37 rubel - 259 forint, a sajt kilóára 200 rubelnél kezdődik - 1400 forint, a túróhoz, kefirhez, joghurthoz még nem jutottam oda, h megnézzem). Illetve a hús évszázadokkal drágább, a múlt héten vettem a porcogós disznóhúst 189 rubel per kilóért (kicsit kevesebb mint 1400 forint), most disznó darált húst (nem az anyaféle berögződés miatt, hanem mert babbal akarok csilisbabot meg száraz kenyerem is van) 400 grammot 85 rubelért (595 forint) - most nem látom itt a kilóárat a blokkon, de ha valaki nagyon kíváncsi, beszorozhatja, valahogy 200 körül volt ez is. A többi kb. azonos árban van az otthonival.



Na és akkor most az Izmajlovóról. Ezen a héten csak csütörtökön voltunk sétálni, akkor is úgy volt, hogy egyedül megyek el, mert a többiek nem tudtak rendesen felkelni, de aztán eljött velem a Timi, és nagyon jót beszélgettünk. Meglepően jót. A partizanszkaja megállón kell leszállni, ami a nevéhez híven hős partizánokkal van teli, onnan pár lépés - orosz viszonylatban, szóval olyan 3-400 méter - maga az Izmajlovo komplexum, ami áll a szuvenírpiacból, festmények és antikvitások piacából, meg a kremlből. Namost mi csak a szuvenírpiacra mentünk be, de az sem olyan frissen gyártott festékszagú, hanem teljesen kellemes, fabódék vannak kiadva, és nagyon stílusos (nem úgy, mint a kremöl, hát az valami veszedelmes, de mindjárt arról is). A szokásos szuveníreken kívül rengeteg gyönyörű borostyánékszer, famunkák, kendők és egyebek vannak, és ezek közül az egyebek a legizgalmasabbak. Leszólított minket egy öreg néni, akinek ki volt rakva nagy szerényen vagy tíz áruja, hogy nézzük meg, a táskák Magyarországról vannak. No erre röhögünk, hogy mi is magyarok vagyunk, a nénikének meg felcsillan a szeme: jaj gyévuski, hát akkor tudtok oroszul! Nála vettem egy csomó mindent, amit itt nem fogok leírni, mert ajándék, de megérte megállni nála. Legközelebb elmegyek az antikvariat-részre is, nagyon érdekel, találok-e valamit, amire számítok, illetve még meglepetés, mit találok, amire nem számítok (Bilbónak érzem magam). 



A Kreml nagyon csicsa, úgy néz ki, hogy (a kreml ugye erődöt jelent) a Kreml falain belül megpróbáltak bezsúfolni minél több orosz jellegzetes épületet, és nem tudod hova nézzél, minden csicsa, és mész két lépést, és elfárad a szemed, mikor meg körbejártad már gondolkozni sem tudsz, pedig nem töltöttél bent tíz percet. Az esküvői fotózáshoz nagyon kedvelt helyszín, amikor ott voltunk, legalább (és nem nagyzolok) tíz limót láttunk - ezek a fotózásra is azzal járnak -, odabent meg legalább öt fotózkodó párt. 


Nos, ez volt az izmajlovó, ezen a héten nem nagyon jártunk máshol, mert tegnap elkezdett esni (az esni megint csak orosz léptékkel: kimész az orosz mértékkel szomszéd házig, és már csavarhatod a kabátkádból a vizet), és nem mozdultunk ki sehova. Illetve én ma elmentem az asanba, mert szombatra van betervezve, és ha be van tervezve, akkor nincs olyan, hogy nincs, de nyolcszor bugyiig eláztam, mire odaértem, DE A LÁBAM OLYAN SZÁRAZ MARADT, mint a sivatag! Ezerszer hálát adtam már, hogy megvettem ezt a csizmát, de most láttam csak, milyen jó. Mivel egy domboldalban lakunk, az asanhoz felfelé kell menni, és nincs rendes árkozás, kb mindenhol ilyen bokáig érő vízben kellett menni (a járdán), mert ott zúgott lefelé az eső, és nem ázott át a csizmám. Ajánlom ezt mindenkinek, aki jön, vaterán lessétek, én 3000 forintért csaptam le.


Na, ennyit mára, jövő héten jelentkezem, csókok.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése